A Bulls 1966-ban kezdett „haj�zni” az NBA, valamint Chicago vizein. Az els� n�gy id�nyben c�lja a pozit�v gy�zelmi mutat� el�r�se volt, majd az azt k�vet� �t szezon egy kiugr� eredm�ny ut�ni csalfa rem�nyked�ssel telt. A Bulls el�sz�r az 1970/71-es id�nyben ker�lt az NBA elitj�be, amikor a fiatal edz�, Dick Motta vezet�s�vel 53-31-es mutat�t �rt el, �s a K�z�p-nyugati csoport m�sodik hely�n v�gzett. A pontszerz�sben �len j�r� Chet Walker �s Bob Love er�csat�rokkal, az ir�ny�t� Norm Van Lierrel �s a v�dekez�st vez�rl� Jerry Sloannal a Bulls n�gy szezonon kereszt�l t�bb mint 50 meccset nyert, �s megszerezt�k els� gy�zelm�ket a K�z�p-nyugati csoportban is. Azonban a r�j�tsz�sban n�gyszer m�r az els� k�rben kiestek, tov�bbi k�t alkalommal a Nyugati f�csoport d�nt�j�ben maradtak alul. Az 1975-�s f�csoportd�nt�t k�vet�en, amelyben a Chicago dr�mai, h�tmeccses k�zdelemben szenvedett veres�get a Golden State-t�l, a „bik�k” a k�z�pmez�nybe s�llyedtek. A k�vetkez� kilenc szezon csak k�t r�j�tsz�sbeli szerepl�st, valamint 1984-ben egy el�kel� draftjogot hozott. Jordan korszak: Ez viszont �j id�sz�m�t�st kezdet�t jelentette a Chicago-szurkol�k sz�m�ra, hiszen a draft harmadik v�lasztottjak�nt Michael Jordan ker�lt a csapathoz. Ett�l kezdve az addigi kil�t�stalans�g bizakod�ss� v�ltozott. Jordan egy olyan v�rost tudott izgalomba hozni, amelyben eddig nemigen volt n�pszer� a profi kos�rlabda. MJ els� �vei k�pr�zatosak voltak. 1986/87-ben szerezte meg el�sz�r a g�lkir�lyi c�met, amelyet egym�s ut�n h�t k�vetett. 1987/88-ban m�r az alapszakasz leg�rt�kesebb j�t�kosa volt. Egyed�l azonban minden igyekezete ellen�re sem tudta a r�j�tsz�sban sikerre vezetni a „bik�k”-at – pedig eg�sz Chicago erre v�gyott. A seg�ts�g 1987-ben �rkezett, amikor a Bulls ugyanazon a napon megszerezte Scottie Pippent �s Horace Grantet, a k�t kit�n� adotts�g� csat�rt. A h�rom kiv�l�s�g els� egy�tt t�lt�tt �v�ben a Bulls 50 meccset nyert, �s m�sodik lett a K�z�ps� csoportban. H�rom �vvel k�s�bb, imm�r Phil Jackson edz�s�ge idej�n, a „bik�k” 61 meccset nyertek az alapszakaszban, kereszt�ls�p�rtek a Keleti f�csoporton, a d�nt�ben pedig �t meccsen sim�n ki�t�tt�k a Lakerst. 1992-ben megism�telt�k siker�ket, majd 1993-ban �k lettek az NBA t�rt�net�nek harmadik csapata, amely egym�st k�vet�en h�romszor is bajnoki c�met szerzett. Jordan azonban az 1993-as id�ny v�g�n bejelentette visszavonul�s�t, �s megkezdte baseball-p�lyafut�s�t. T�voz�sa ut�n bek�vetkezett a v�rhat� visszaes�s. A Bulls a k�z�pcsapatok k�z� s�llyedt, amikor 1995-ben az alapszakasz utols� 17 m�rk�z�s�re MJ visszat�rt. �m szem�lye sem volt el�g a sikerhez, a „bik�k” a r�j�tsz�s m�sodik k�r�ben kiestek, de a Jordan-Pippen p�ros �jb�li egym�sra tal�l�sa �s a liga legjobb lepattan�z�j�nak, Dennis Rodmannek a megszerz�se megalapozta a p�ld�tlanul eredm�nyes 1995/96-os id�nyt. Az �j Chicago Bulls meg sem �llt a rekordot jelent� 72 gy�zelemig, megszerezve negyedik aranygy�r�j�t. Egy �vvel k�s�bb 69-13-as alapszakasz-mutat�val (m�sodik legjobb a liga t�rt�net�ben) �s 19-b�l 15 gy�zelemmel a r�j�tsz�sban, �t�dsz�r lett bajnok az �vtizedben. Az 1997/98-as id�nyben m�r sejteni lehetett, hogy gy�keres v�ltoz�sok t�rt�nnek a szezon ut�n. Pippen a liga legink�bb alulfizetett j�t�kosa volt �s az ebb�l ad�d� �lland� konfliktusa Jerry Krause-val, valamint Jordan �s Phil Jackson visszavonul�si sz�nd�ka v�get vetni l�tszott a 90-es �vek dinaszti�j�nak. A Bulls ennek ellen�re hat idegt�p� m�rk�z�sen legy�zte a Utah Jazz csapat�t �s megszerezte t�rt�net�nek hatodik bajnoki c�m�t. Az id�ny v�gezt�vel a Chicago sz�tesett. A „f�bika” �s az edz� nyugd�jba vonult, m�g Pippen �s Rodman eligazolt. Ezzel lez�rult egy �vtizedes sikert�rt�net… Michael Jordan: Michael Jordan legend�ja 1982-ben kezd�d�tt, amikor t�volr�l eleresztett temp�dob�sa c�lba �rt. Ezzel a kos�rral a North Carolina Egyetem csapata a Georgetown egy�ttese f�l� kerekedett az NCAA bajnoki d�nt�j�ben, az els��ves j�t�kos pedig sikerre �t�ltetett. Az „�t�letv�grehajt�s” a Chicago Stadionban �s a United Center p�ly�in t�rt�nt, ahol a k�z�ns�g �s az ellenfelek �mulva figyelt�k eleganci�j�t, kiv�teles mozg�s�t, az edz�k pedig elkeseredetten kerest�k a hat�sos v�dekez�si taktik�t ellene. „Mindenki tudja, hogy meg fogja kapni a labd�t, de senki sem tudja, mit fog csin�lni vele”, mondta a Los Angeles Lakers szt�rja, Michael Cooper, az NBA t�rt�net�nek egyik legjobb v�dekez�j�t�kosa. Az Indiana Pacers hajdani edz�je, Dick Versace is valami hasonl� �rz�st fogalmazott meg, amikor Jordant „egy m�sik bolyg�r�l val� l�togat�nak” nevezte. Jordan p�lyafut�s�nak eredm�nyei al�t�masztj�k Versace „f�ld�nk�v�li” le�r�s�t: rekordot be�ll�t� h�t alkalommal volt NBA-g�lkir�ly, n�gyszer leg�rt�kesebb j�t�kos, 1984/85-ben az �v �jonca, 1987/88-ban az �v legjobban v�dekez� j�t�kosa, hatszor az NBA-d�nt� leg�rt�kesebb j�t�kosa, h�romszor vezette a lopott labd�k ranglist�j�t, �s az 1992-es barcelonai olimpiai csapat tagja volt. P�ly�ja cs�cs�ra akkor �rt, amikor a hossz� id�n �t gyeng�lked� Bulls csapat�t az NBA-bajnoki c�mhez vezette. Ekkor val�ra v�lt egy �lom. Jordan korai �vei tele voltak g�lkir�lyi c�mekkel, 40-50 pontos meccsekkel, sok-sok egy�ni dics�s�ggel. De amikor Scottie Pippen, Horace Grant �s John Paxson a Bulls j�t�kosai lettek, Jordan csapatsikereket is elk�nyvelhetett. Vezet�s�vel a Chicago Bulls a harmadik csapat lett az NBA t�rt�net�ben, amely h�romszor egym�s ut�n bajnok tudott lenni, legy�zv�n a Lakers, a Portland �s a Phoenix csapat�t. Egy szt�rcsapat kimagasl�an legjobbjak�nt, 30 �vesen azzal d�bbentette meg a vil�got, hogy bejelentette visszavonul�s�t, arra hivatkozva, hogy m�r mindent el�rt a kos�rlabd�ban, amit csak lehetett. Majdnem k�t �vig a baseball-lal pr�b�lkozott, majd meggondolta mag�t �s visszat�rt az NBA tr�nj�ra. Jordan az 1994/95-�s id�ny utols� 17 m�rk�z�s�re csatlakozott �jra a csapat�hoz, �s egy �vvel k�s�bb megint helyre�llt a rend a Chicago csapat�ban. A Michael Jordan vezette Chicago Bulls 1995/96-ban p�ld�tlan, 72-10-es alapszakaszbeli mutat�t �ll�tott fel, �s megszerezte negyedik bajnoki c�m�t, majd egy �vvel k�s�bb 69-13-as eredm�ny el�r�se ut�n az �t�dik bajnoks�got is betakar�totta. Jordan utols� id�ny�ben m�g egyszer gy�zelemre vezette csapat�t, majd a csonka szezon el�tt, 36 �vesen bejelentette, v�gleg befejezi kosaras p�lyafut�s�t. K�t �vnyi cs�ndes semmittev�s ut�n a Washington Wizards r�sztulajdonosak�nt, majd r� egy �vvel a „m�gusok” j�t�kosak�nt m�sodszor is visszat�rt. Feltett sz�nd�ka volt, hogy a r�j�tsz�st legut�bb �t �ve l�tott alakulatot kiemelje az unalmas langymelegb�l, �s stabil play-off csapatot kov�csoljon a tehets�ges, de tapasztalatlan j�t�kosokb�l. Csak az egyik c�lt siker�lt el�rnie. A Washington Wizards k�t �vig a liga legfelkapottabb g�rd�ja volt, de a r�j�tsz�s �lom maradt. Minden id�k egyik legjobb j�t�kosak�nt 32292 (30,1 pont �tlagban) szerzett ponttal, ujjain 6 bajnoki aranygy�r�vel 2003-ban v�gleg visszavonult.