1.r�sz - A BREAK-KORSZAKKAL INDULT AZ EG�SZ Ha a kezdetekr�l k�rdezn�nk az „�s-breakeseket”, legt�bbj�knek a 84-ben megjelent „MIKI: J�l N�z�nk Miki” albuma, �s a velej�r� orsz�gos �r�let ugrana be els�k�nt, mint inspir�l� behat�s. Term�szetesen komoly szerepe volt az�rt a magyar mozikban az 1985-ben vet�tett Break 1. �s 2. r�sz�nek is, a napjainkban m�g akt�v id�sebb �s fiatalabb t�ncosokra, magamat is, mint „hobbi electric booger-t” bele�rtve. Nem j�runk messze az igazs�gt�l, ha Feny� Mikl�s nev�t eml�tj�k m�rf�ldk�k�nt a break, valamint a rap magyarorsz�gi meghonos�t�s�t illet�en. A t�rt�net azonban m�r egy �vvel kor�bban „83-ban elkezd�d�tt N�metorsz�gban, amikor is Feny�, az akkori Nyugati orsz�gr�sz egyik nagyv�ros�nak s�t�l�utc�j�n megl�tta, egy minden eddigit�l elt�r� st�lusban t�ncol� fiatalok csoportj�t. A robotmozg�s imit�l�s�ra �s akrobatikus elemekkel t�rs�tott dinamikus mozg�svil�gukra �sszegy�lt b�m�szkod� t�meg r�sz�v� v�lt � is. Akkor fedezte fel mag�nak a break t�ncot, mint egy �j korszak bevezet�s�nek lehet�s�g�t kis orsz�gunkba. A t�nchoz tartoz� zenei st�lust is tanulm�nyozva, tervbe vett�k �s h�napokkal k�s�bb el is kezdtek dolgozni egy teljes albumon, az akkori Omega st�di�ban t�bbek k�z�tt K�bor J�nos hangm�rn�ki seg�dlet�vel. El�tte m�g 1983-ban kiadott egy nagylemezt „MIKI” c�mmel, amely a rock and roll �s twist jegy�ben k�sz�lt, de a B. oldal els� sz�mak�nt m�r egy kis elektronikus hangz�st is belecsemp�sztek a „L�pj�k a L�pcs�t” c�m� felv�telbe. A hozz�tartoz� vide�klipben pedig m�r felfedezhet� volt n�h�ny breakt�ncra utal� mozdulat is. Az akkoriban k�t magyar telev�zi�s csatorn�n fut� zenei m�sorokban (Pulzus, Egymilli� Fontos Hangjegy, Zenebutik) Feny� m�r az �j st�lusr�l nyilatkozott, mik�zben megjelent 1984-ben a „J�n A Break” kislemez, majd vele egy id�ben a 10 sz�mot tartalmaz� album is. Az �ltala alap�tott breakklubok, valamint breakt�nc versenyek ellept�k az eg�sz orsz�got, Budapest �s a Balaton �sszes sz�rakoz�hely�n egym�st k�vett�k akkoriban a r�gt�nz�tt break-tehets�gkutat�k. �gy �rzem, hogy meg kell eml�tenem m�g Miki album�n tal�lhat� 2 olyan sz�mot, amelyek er�s ut�n�rz�st keltettek a szakavatottabb f�leknek mindamellett, hogy eg�sz j�l siker�lt „feldolgoz�sok” lettek. Az egyik a c�mad� dal a „J�l N�z�nk Miki (J�n a Break–rap verzi�)”, amiben Herbie Hancock „Rock It”-j�ra hasonl� elektronikus hangz�s fedezhet� fel, valamint a „Csillagszem� �g”-re, amely az aktu�lis amerikai list�kon szerepl� Grandmaster Flash & The Furious 5: „White Lines (Don”t Do It)”-j�nak hangulat�t id�zi. Az akkori els� gener�ci�s Break csapatok, mint a Turbo Break Company vagy a Harlem Company (akik a ’88-as Ki Mit Tud?-on a d�nt�ben m�sodikk�nt v�geztek egy profi rock-and-roll t�nccsoporttal szemben) tagjai szerveztek breakklubokat, versenyeket, s�t m�g rapsz�mokat is k�sz�tettek a bar�ti k�r�k sz�rakoztat�s�ra. 1987-ben egy ilyen rendezv�nyen saj�t magam, n�z�k�nt is meggy�z�dhettem milyen komoly szinten �llunk hazai szinten. Break- �s Electric Boogie t�ncosok lept�k el a Kispesti Munk�sotthont, ahol a parti ideje alatt, az el�t�rben vide�magn�kr�l magyar- �s k�lf�ldi vonatkoz�s� exkluz�v film- �s versenyfelv�teleket j�tszottak meg�ll�s n�lk�l. Ott l�ttam �s hallottam el�sz�r �l�ben k�t – a Fat Boyst is lek�r�zve- beatboxol� fi�t, akik egym�ssal versenyeztek, ki a jobb. A d�nt� hangz�st az egy�bk�nt k�tszeres electric boogie vil�gbajnokunk, Steve akkori t�ncost�rsa Dug� (aki nem azonos a Vinyl Warriorsb�l ismert Dug�val) l�pte meg, mik�zben egy Szt�r �d�t�ital �veg�b�l kortyolgatta a ned�t, olyan beat-et produk�lt, amilyet az�ta sem hallottam m�g soha senkit�l (lehet pr�b�lkozni beatboxerek). A helysz�nen dekor�ci�ul szolg�l� leped�kre neolux-szal festett h�tt�rrajzokat pedig egy p�celi ismer�s�m (kor�bbi �vfolyamt�rsam), Nagy Laci k�sz�tette, aki mellesleg a Harlem Company egyik leger�sebb t�ncosa is volt egyben (�v� volt a legjobb „pattog�s heli” az orsz�gban). A breakesek birtok�ban nagyon sok Hiphop vonatkoz�s� film volt m�r akkoriban, t�bbek k�z�tt a „Beat Street” is, ami Lacit m�g 1986-ban (!) arra inspir�lta, hogy a M�V k�rh�z fal�t – t�bb mint 100 m�ter hosszan - grafittivel lefedje. Ez�ltal term�szetesen egyb�l „keresett” szem�lly� v�lt, de szerencs�re meg�szta az �gyet.